GYÜGY, 2014
Interjú Südi Annával, az 5 km-es gyaloglás nyertesével

 

A hagyományokhoz híven a szlovákiai Dudincében került megrendezésre a gyaloglók idei első, szabadtéri viadala. A BEAC versenyzői valamennyien jól szerepeltek, a versenynap jelentős egyéni csúcsokkal zárult (lásd: eredmények menü), Südi Anna pedig bajnoki címet szerzett. Mivel a viadal előtt (nekem legalábbis) nem említette, hogy ő az egyik fő dobogó esélyes, a versenyélményeiről, teljesítményéről kérdeztem.

-Anna, gratulálok a bajnoki címhez. Hogy „mentél neki”, mi volt a fő célod ezen a versenyen?
Hogy menjek egy 25-tel kezdődő időt, ami majdnem sikerült, 26:03 lett az eredmény! Hihetetlenül boldog vagyok. A fedett pályám nem ment úgy, ahogy szerettem volna. Adódtak nehézségeim, amikből úgy érzem mostanra sikerült kilábalnom és kezdek visszatérni! Jönnek a hosszú távú és utcai gyaloglóversenyek, amik közelebb állnak hozzám és inkább illenek a technikámhoz is.

-Megbeszéltetek valamilyen stratégiát, taktikát az edződdel erre a megmérettetésre?
Azt az utasítást kaptam Imre bácsitól, hogy kezdjek erősen és bátran! Ha nem kezdtem volna egy erős 1 km-rel az elején, arra már nem lehetett volna jó időt menni!

-Mennyire érezted magadat most téthelyzetben?
Különösebb tétje ennek a versenynek még nem volt. Az volt fontos, hogy egy jó 5 km legyen a lábamban a békéscsabai 10 km előtt!

-Adódott-e valamilyen váratlan helyzet menet közben (holtpont, időjárás változás, stb.)?
Arra például, hogy ellőtték a rajtpisztolyt nem is emlékszem! Valószínűleg annyira izgultam és ideges voltam, hogy nem is figyeltem fel rá, csak elindultam a tömeggel es próbáltam minél jobb pozícióba kerülni!

-Mi gyakorolt rád nyomást a mai versenyen?
Izgulós típus vagyok, ennek ellenére a verseny előtti napokban most nem stresszeltem... Azt mondanám: kíváncsi voltam! Kíváncsi voltam, mire vagyok képes, milyen időt tudok most menni. Tudtam, hogy sikerült megerősödnöm és jó állapotban vagyok, csak elszántnak és fejben erősnek kell lennem!

-Milyen érzéseid voltak a verseny lefolyása alatt (főleg rajt, cél és a kritikus részek)
A verseny közben mindig az volt a célom, hogy leelőzzem azt, aki éppen előttem volt! Volt, hogy fel tudtam venni egy idősebb fiú tempóját es tudtam vele menni. Az is nagyon sokat segített.

-Melyik volt a versenynek az a része, amit a legjobban élveztél?
Amikor verseny előtt ültünk a pálya mellett Imre bácsival és néztük a versenyzőket, akik 50 km-t mentek. Érdekes volt, hogy ahány ember annyiféle technika, stílus és kisugárzás. Jó volt látni, hogy hogy küzdenek le egy ilyen emberpróbáló feladatot a tűző napon. Ami a saját versenyzésemet illeti, most (az utolsó 1000 méter kivételével, ahol már szenvedtem) végig élveztem!

-Mennyire tudtál most „eggyé válni” a gyaloglással, feloldódni a tevékenységben?
Végig könnyedén mentem és élveztem.

-Mit jelent számodra a gyügyi verseny? Vagyis hogy sikerült az őszi alapozást követő, első szabadtéri megmérettetés?
A szabadtéri versenyeket szeretem leginkább, azok közül is az utcaiakat, amik betonon vannak. A dudincei versenynek jó a hangulata, gördülékenyen mennek a gyaloglószámok és kifejezetten jó a pálya!

-Általában hogy viszonyulsz a külföldi versenyekhez? „Hazai pályán”, vagy külföldön versenyzel hatékonyabban?
Úgy érzem, hogy külföldi és hazai versenyen is tudok ugyanolyan hatékonyan versenyezni, ebben nem érzek különbséget. Az utazás eddig még egyszer sem viselt meg, mindig pihenek, zenét hallgatok es az autóban rákészülök fejben a versenyre.                                                                                        

-Milyennek láttad a teljes mezőnyt? A többi korosztályban, számban volt-e igazán színvonalas gyaloglás, amit/akit kiemelnél? Van-e példaképedJ?
Színvonalas mezőnyt szerintem inkább 20 km-en láthattunk, bár 50 km-en is szépen mentek a kínai és equadori versenyzők! Szeretnék gratulálni a mezőnyből az összes edzőtársamnak és kifejezetten örülök, hogy mennyi új, gyerek versenyzővel bővült a gyaloglóink száma és kívánok nekik további sikereket a versenyzésben!:)

-Mit tanultál ebből a versenyből?
Minden versenyen tanul valamit az ember. Én a maiból talán azt tanultam, hogy határozottan kell odaállni a rajthoz es akkor jól sikerülhet! És hogy az utolsó körben nem szabad feladnom!:)

Bajnai Nóra