BEAC évzáró 2014

 

Az év végi BEAC évzáró egy olyan esemény az életemben, amiről nehéz, sőt, szinte lehetetlen objektíven nyilatkozni – így meg se próbálom. Az idei is sok szempontból különleges és emlékezetes alkalom volt számomra, a legszebb pillanat azonban hosszú időre bevéste magát az emlékezetembe. A Dr. Bácsalmási Péter-díjat az edzőm, Szabó Imre unokájától, Szabó Hugótól vehettem át, ami az egyik legszebb gesztus és ajándék volt, amit valaha kaptam tőle (az érthetőség kedvéért: Imre bácsi már hosszú ideje ígérte, hogy lehozza őt és a fia családját valamikor a pályára vagy egy versenyre).

És akkor innentől időrendi sorrendben visszafelé: a Bácsalmási-díjat Pernesz Zsófival megosztva kaptuk, a Dr. Nyerges Mihály-díjat pedig az idén legkiemelkedőbb eredményt elérő férfi távfutóink, Csere Gazsi és Dani Áron, illetve a női futók közül Perjés Fanni és Balogh Evelin vehette át.

Nincs pontos adatom Imre bácsitól, de szerény számításaim szerint legalább 200 díjat osztottak ki Gerendási István szakosztályvezetőnkkel november 7-én este, a fekete egyesületi bőrtáskáktól kezdve a Dr. Bácsalmási Péter, Dr. Nagy György, Dr. Nyerges Mihály és Erdélyi György arcképével felcímkézett borokon át az Imre bácsi jóvoltából „terítékre kerülő” karórákig. 

És persze a fent említett Bácsalmási- és Nyerges Mihály-díjon kívül a fiatalabbak a Dr. Nagy György- és Erdélyi György-díjakkal és egyéb kupákkal lettek gazdagabbak.  
Továbbá idén a magyar versenyrendszer átalakulásának köszönhetően első ízben megrendezett Csapat Országos Bajnokság megnyerésének apropóján a további két győztes csapattag-egyesület, a GEAC és az Ikarus képviselői is részt vettek az évzárónkon, s Imre bácsi egy tucat egyedi BEAC-érem átadásával emlékezett meg erről a győzelemről. 

És a BEAC örökös tagjainak sorába idén „felavatott” 12 volt és jelenlegi atlétát még nem is említettem… Talán érzékelhető ebből a felsorolásból is, hogy itt kérem szépen olyan precíz előkészületek folynak már hetekkel (megkockáztatom, bizonyos ügyekben hónapokkal) az ünnepség előtt, ami talán nagyobb egyesületeknél is ritkaságszámba megy - és itt mindez három ember (Imre bácsi, Anikó néni és Pista bácsi) alázatos és hagyománytisztelő munkájának köszönhető. Az évzárós állófogadásunk most is, mint mindig, egészen egyedi volt a menüsor tekintetében, a hangulat pedig a hagyományokhoz illően családias. Talán a késő őszi időpont is szerepet játszik ebben, de részemről olyannyira, hogy majdnem a karácsonnyal egyenértékű ez az ünnep.

Úgy gondolom, a szakosztály történetében egy igencsak jelentős (ami sportnyelvre lefordítva nagyon eredményest jelent) évet zártunk le, több világversenyen szerepeltek atlétáink, a magyar bajnokságokon rendre "szállítottuk" a dobogós és pontszerző helyezéseket, a szakosztály szakágai közül a távfutás és gyaloglás mellett kezdenek felzárkózni a rövidtávfutók és a magasugrók is. 

Az alapozást néhány nappal az évzáró előtt kezdtük, s elhangzott Imre bácsinak az a lassan szállóigévé váló mondata, hogy "amit eddig idén 100%-os erőfeszítésnek gondoltunk, az 2015-ben csak 10 legyen". Úgy gondolom, és nem csak az atlétikára vonatkoztatva, hogy ha tényleg ennek a szellemében kezdünk bele az új évbe (én legalábbis ezt tűztem ki célul), akkor jövő ilyenkor az évzárón még kiemelkedőbb eredményeknek örülhetünk majd közösen. 

BEAC örökös tagok 2014-ben: Szepesi Ádám, Merán István, Antok Balázs, dr. Heizel István, Bézsenyi Dóra, Jámbor József, Kovács Gyula, bárdi Zsolt, szilvai Attila, Gedeon Zsolt, Harsányi Tamás, Katona Edit

Dr. Nagy György-díjasok: Deutsch Domokos, Südi Anna, Pásztor Mercédesz, Ferenc Kata

Erdélyi György-díjasok: Király Adél, Heffner Hédi, Ferenczi Roland, Gergely Hajnalka

Dr. Nyerges Mihály-díjasok: Perjés Fanni, Balogh Evelin, Csere Gáspár, Dani Áron

Dr. Bácsalmási Péter-díjasok: Pernesz Zsófia, Kenesei Zsanett

Kenesei Zsanett