Terepduatlon OB

 


Ma rendezték meg Óbudán, az aquincumi mocsárban a Terepduatlon Országos Bajnokságot. A versenyen rendhagyóan sokan, valamivel többen, mint 150-en vettek részt. Nagy reményekkel és bizakodva álltam rajthoz, mert felkészülésemet jónak éreztem, annak ellenére, hogy idén még csak kétszer tekertem, ez azonban nem tántorított vissza, mert országúton már nagyon sok edzésmunkát tudhatok magam mögött.

Feltételezésem, hogy nagyrészt Xterrások (tereptriatlonisták) és monuntainbike-osok jönnek el, bejött. Ez meg is látszott az elsõ futáson (4km), ahol végig én vezettem, de a biciklin is, ahol az elsõ három felnõtt elit versenyzõ, úgy ment el mellettem, mintha szembe jöttek volna. 5 kör azaz 13km kerékpározás várt ránk, sík, de annál rázósabb, huplisabb kanyarokkal telirakott terepen. Az elsõ kör nem ment túl jól, a futásról biciklire váltás is nagyon nehéz, a teljesen eltérõ pulzusszám és izommunka miatt. Nagy örömömre szolgált viszont, hogy körrõl körre gyorsultam. Azonban a nagy riválisom, a tereptriatlon Európa bajnoki 2. helyezett és hazán legjobb junior montisa, Fenyvesi Péter, a harmadik kör végén megelõzött, ekkor biztos voltam benne, hogy a korosztályomban, már csak a második lehetek, de nagy meglepetésemre a végére olyan jól belejöttem a tekerésbe, hogy alig nõtt a távolság köztünk. A depóba érve Apukám mondta, hogy 45 másodperccel jár elõttem, ez nagy segítség volt és sok erõt adott. Az utolsó pár száz méteren sikerült megelõznöm, aminek nagyon örülök!

Junior Terepduatlon Országos Bajnok lettem összetettben pedig ötödik, ami szép eredmény egy ilyen mezõnyben.

 

Kriván András