TÁVGYALOGLÁS

A távgyaloglás hosszú távú atlétikai esemény. A futástól főleg abban különbözik, hogy az egyik láb folyamatosan érintkezésben kell legyen a talajjal. A versenytempó elérheti a középtávfutók sebességét is. Az olimpiai gyalogló táv 20 km férfiaknak és nőknek egyaránt. A versenyfutáshoz hasonló sportág; a cél itt is az, hogy bizonyos távot minél rövidebb idő alatt tegyen meg a versenyző, a verseny közben futnia azonban nem szabad. Először a saroknak kell földet érnie, majd a lábfej talajon való gördülésének következtében a lábujjaknak célszerű a talajt utoljára elhagyni. Az elől lévő lábat a talaj érintésekor behajlítani nem szabad. Versenysportként a gyaloglás főleg a hosszú távú, országúti gyaloglásra szorítkozik. Az 1906-os athéni olimpia óta többnyire az olimpiai versenyek műsorán is szerepel. Az athéni olimpián a 3000 méteres gyaloglásban például a magyar Sztantics György győzött.

 

 

SZABÁLYOK

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/2005_World_Championships_in_Athletics2.jpg/300px-2005_World_Championships_in_Athletics2.jpg

 

A két főszabály:

1. A Hátsó láb ujja nem hagyhatja el a talajt, amíg az első láb sarka el nem éri azt. Szabálysértés esetén repülő fázist ábrázoló büntetőt kapnak a versenyzők.

2. A támaszláb térde nyújtott kell legyen mindaddig amíg a törzs túl nem halad annak a síkján. Szabálysértés esetén hajlított lábat ábrázoló büntetőt kap a versenyző. Általános problémaforrás, hogy ebben a sportágban a szabálytartás mérőeszköze azonban az emberi szem így a kevés versenybíró és a nagy távolságok miatt a szabályszegések pontos megítélése és elbírálása nehéz.

 

TECHNIKA

 

Optimális esetben a gerincoszlop egyenes, nyújtott, ugyanakkor természetes tartású. Egyenes vonal húzható a fültől a vállig, majd onnan a csípőn keresztül, a térdig és a bokáig. Jellegzetes hiba, ha az alsó háti szakasz természetellenes módon görbül. Ez a hiba a hasizmok megfeszítésével, a medence helyes tarásával küszöbölhető ki.

 

A fej előrenéz, a szem előretekint és az áll a talajjal párhuzamos. Típushiba a fej meggörbülése, az áll leesése és a tekintet talajra irányulása, mivel ez a nyak és a váll túlterheléséhez vezet.

 

Karmunka (arm swing): A kéztartás nem szorosan zárt, a váll ellazult kell legyen és minden lépésnél ellazultan kell lendíteni a derék magasságában. A kar 90 fokos szöget zár be a könyökkel. Klasszikus hiba a felhúzott váll, ill. az egyenes kar, mely az ujjak és a kéz zsibbadásához és duzzadásához vezethet, valamint a bicepsz és a tricepsz is tónusba kerül. A könyök a törzshöz közel található és a kéz előrelendülésnél a mellkas közepéig, hátralendítésnél a csípő mögé ér. Tipikus hiba a karmunka mozgásterjedelmének beszűkülése, ill. a koordinációját vesztett, túl nagy karlendítés.

 

A Csípőmozgás: A csípő előreforgatása a hasizmok és a csípő feszítő izmai által történik. A csípő előreforgatásával az elrugaszkodó láb előrelendül és kiegyenesedik, míg a támaszláb a sarokról előregördül a lábujjakra és ez tartja meg a test egyensúlyát. A helyes és gazdaságos csípőmozgás teszi lehetővé, hogy a gyalogló egyenes vonal mentén egyenletes mozdulatsort valósítson meg. Az optimális lépéshossz (a láb hosszán kívül) kialakítása a csípő ízületrendszerének mozgásterjedelmétől függ. A gyaloglás során valójában nem a csípő, hanem a medence végez rotációs mozgást. A medence feszítő izmainak nyújtása lényeges.

 A lépés technikája: gyors, rövid lépések révén az elrugaszkodás a talp lábujjak előtti részéről történik. A gyaloglás közben a lábak munkáját tekintve két fázist; támasz-elrugaszkodás (talajfogás-függőleges támasz-elrugaszkodás) és lendítés fázist (elszakadás a talajtól-függőleges támasz-talajfogás előtti fázis) különböztetünk meg. A támasz elrugaszkodó fázis hosszabb ideig tart, mint a lendítés és ez eredményezi a gyaloglás egyedi, a futástól eltérő ritmikáját, amit tánclépésre emlékeztetővé tesz a minden lépésnél jelenlevő, rövid ún. kettős támasz periódus is, vagyis amikor egyidejűleg mindkét láb érintkezik a talajjal (ez az a tehnikai elem, ami a világversenyek szintjén eltűnni látszik).

 

TÁVOK

Pályán: 3000, 5000, 10 000 méter, 1 órás, 2 órás

Országúton, vagy terepen: 15, 20, 25, 30, 50 km.

Magyar, Európa-, és olimpiai bajnoki számok: 20 és 50 km.

 

GYALOGLÓ BÍRÓK

A versenybírók a pályán állnak és a feladatuk a gyaloglás technikai hibáinak (repülő fázis, rogyott térd) szűrése. Egy versenyző által háromszor elkövetett szabálytalanságért kapott büntető kizárást eredményez. A versenyzők az eredményjelző táblán követhetik büntetőik számát. A harmadik róvás után a főbíró eltávolítja a versenyzőt a pályáról. A jobb monitorozás érdekében görbített pályán zajlanak a versenyek. Ha a bírák szabályszegéshez vezető mozdulatot észlelnek, figyelmeztethetik a versenyzőt. Egy bíró csak egy büntetőt adhat, a főbíró kivételével, akinek egyetlen feladata a versenyző esetleges kizárása.

 

A KEZDETEK

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/thumb/5/50/1908_3500_metre_walk_final.JPG/300px-1908_3500_metre_walk_final.JPG

http://bits.wikimedia.org/static-1.23wmf7/skins/common/images/magnify-clip.png

Az 1908-as, londoni Olimpia 3500 méteres döntőjének rajtja

Az első, szabályok szerint zajló gyalogló eseményt az Angol Amatőr Atlétikai Szövetség rendezte 1880-ban. A 19. században népszerűvé vált a gyaloglás, mint versenysport, ugyanakkor a brit és amerikai munkásosztály kedvelt időtöltése volt (a lóversenyhez hasonlóan), ahol fogadásokat kötöttek a versenyzőkre. Az első Amatőr Bajnokságot 1866-ban rendezték. Itt már megjelent egy nagyon laza szabály, ami a sarokról lábujjra gördülés technikájáról szólt és az alapját képezte az 1880-as atlétikai esemény gyaloglói teljesítményét mérő szabályrendszernek. (Egyébként az 1880-as dátum jelzi a modern (újkori) atlétika születését is.)

 

OLIMPIÁK ÉS VILÁGVERSENYEK

A férfiak olimpiai versenytávja 20 és 50, míg a nőké 20 km. A gyaloglás először 1904-ben (a dekatlon előfutáraként) szerepelt az Olimpiai sportágak között, majd 1908-ban vált önálló versenyszámmá. A női gyaloglás ehhez képest csak 1992-ben a barcelonai Olimpián került be a többi sportág közé.

Gyalogló világkupát kétévente rendeznek, valamint az IAAF évente rendezett, atlétikai világbajnokságain szerepel rendszeresen a gyaloglás. 2003 óta az IAAF világversenyein pontokat gyűjthetnek a versenyzők, hogy kvalifikálják magukat a döntőbejutásra, melynek fődíja 200 000 USD.

EDZÉS MÓDSZEREK

 Az edzés során az állóképesség fejlesztés résztávos és fartlek (iramjátékos) edzésmódszerekkel van kiegészítve.

A mozgásban résztvevő izomcsoportok:
http://www.noiportal.hu/images/cikkek/25886_test_masolata.jpg

Rózsaszín: Azok az izmok rózsaszínűek, amelyek egyáltalán nem, vagy minimális mértékben vesznek részt a mozgásban. Ilyen izmok a nyak,- és az arc, illetve az alkar izmai.

http://www.noiportal.hu/images/cikkek/25881_tn_002.jpgPiros: Ezek az izmok közepes intenzitással vesznek részt a mozgásban. 
- egyenes hasizom
- négyfejű combizom
- széles hátizom

Bordó: ezzel a színnel vannak jelölve azok az izmok, amelyek a legjelentősebb mértékben vesznek részt a mozgásban. Ezekben az izomcsoportokban várható leggyorsabb fejlődés.

- kétfejű karizom
- háromfejű karizom
- deltaizom
- mellizom
- rombuszizom
- haránt hasizmok
- külső/belső ferde hasizom
- farizmok 
- combhajlító izom
- háromfejű lábikraizom
- elülső sípcsontizom

 

 

A GYALOGLÓ SPORTOLÓI PROFILJA

https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQdcWxUe-CLX531BFq6FqhT0V8q3ZK5RM5mh7S6EixdDnRDr1k7

Szükséges adottságok és képességek

Arányos testfelépítésű, középmagas termetű (170-180 cm) sportoló. A magassághoz viszonyítva könnyű testsúlyú, könnyű csontozatú, karcsú izomzatú, laza, ugyanakkor szívós ízületi rendszerrel rendelkező személy. Szervezete munkabíró, gyorsan regenerálódó.

Az erős akaratú, fanatikus sportember jó gyaloglóvá fejlődhet abban az esetben is, ha szerényebb képességekkel, testi adottságokkal rendelkezik. A gyaloglásnál kiemelt jelentősége van a ritmusérzéknek és a koordinációs képességnek.

A gyaloglás a hosszútávfutáshoz hasonló módon szálkásít, mégsem kell (csak ajánlott) hozzá extrém vékony testalkattal rendelkezni, mivel a futással ellentétben itt a testsúly kétszeresénél valamivel kevesebb súly hárul a bokákra minden talajjal való találkozáskor szemben a futással, ahol több, mint a súly ötszöröse.

                 http://www.beacatletika.hu/2010/foto/foto_fedettob10/content/bin/images/large/DSC04039.jpg http://cache2.asset-cache.net/gc/639740-aug-2001-olimpiada-ivanova-of-russia-and-kerry-gettyimages.jpg?v=1&c=IWSAsset&k=2&d=OCUJ5gVf7YdJQI2Xhkc2QOx%2Bdb0mAoP1ERbw5CPUCDgttoQ2IKQ%2BkxtzvVX%2Fhd9z

 

Bajnai Nóra