A kezdetek

Báró Eötvös Loránd 50 éves korában, a Budapesti Tudományegyetem rektoraként - angolszász hagyományokat követve - megalapította az egyetem sportklubját, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club-ot. Az 1898-ban megalakult BEAC egyike a legrégebbi magyar sportegyesületeknek. Az atlétika volt a legelső sportági szakosztály, amelyet a klub keretein belül aktívan űzni kezdtek, felkaroltak és az egyesület fennállása óta megszakítás nélkül - nehéz anyagi körülményei dacára - működik, eredményeivel a kezdetektől fogva hozzájárulva a BEAC, a mindenkori magyar versenysport, és a magyar atlétika eredményességéhez, magas színvonalához. Magyarországon az atlétika térhódításának első negyven évében a BEAC atléták az ország legjobbjai közé tartoztak. A XIX. sz. végének, a XX. sz. elejének legjobbjai voltak: Gajzágó Tibor távolugró, Varga Pál rövidtávfutó, Speidl Zoltán középtávfutó, Gönczy Lajos magasugró, Kozla András súlylökő, Rácz Vilmos rövidtávfutó, Mezey Frigyes középtávfutó, Forgács Ferenc, hosszútávfutó, Widder Györgyi, sprinter. Az 1930-as éveket elsősorban Bácsalmási Péter, Szatmári Aba és Csányi Sándor neve fémjelezi. Az 50-60-as években tovább folytatódott a BEAC kiváló szereplése. E korból Nagy Zsuzsa középtávfutó (a tokiói olimpia 4. helyezettje, az 1966-os budapesti európa-bajnokság ezüstérmese), Gulyás Ágota, Bodó Árpád, Mihályfi László, Hajdú Lajos, Gyulai István, Spánik Ágoston és Béres Ernő nevének hallatán húzhatjuk ki magunkat.

Az első "aranykor"

Az 1968–1981 közti időszakban a BEAC atlétika első „aranykora” köszöntött be. A kor meghatározó személyiségei Németh Angéla az 1968-as mexikói olimpia gerelyhajító bajnoka, Szepesi Ádám magasugró (az 1972-es müncheni olimpia 5. helyezettje), Dr. Nagy György súlylökő, Erdélyi György gerelyhajító, Woth Klára távolugró, Stankovics Imre gyalogló olimpikon, Kis László és Úri József hármas ugró valamint, Dr. Nyerges Mihály, Kaló Dezső, Demeter József, Novobánszky József voltak. A 80-as évek közepének kiemelkedő atlétái: Baranyai Ildikó gátfutó, Majoros Kolos középtávfutó, Szabó Anikó maratonfutó, Gulyás János középtávfutó, Gergely Zoltán gyalogló, Deutsch Péter és Somogyi János magasugróbajnokok.

A 90-es évektől napjainkig

1998-tól napjainkig szintén a BEAC egyik legeredményesebb időszakának lehetünk tanúi. Ebben a szakaszban atlétáink közel 200 magyar bajnoki címet szereztek. Sokszoros bajnokaink, a teljesség igénye nélkül: Szabó Zsuzsa (Európa csúcstartó, világbajnoki 3. helyezett rúdugró), Vári Edit (20-szoros magyar bajnok gátfutó), Bíber Zsolt (országos csúcstartó súlylökő, aki a legendás Varjú Vilmos 30 éves országos csúcsát döntötte meg), Győrffy Dóra (az első magyar magasugró nő, aki 2 m-en felül ugrott), Igaz Bálint válogatott középtávfutó. A 2000-es évek elejétől versenyző legjobbjaink: Kardos Cecília, Csere Kata, Hadnagy Viktória, Boross Gábor, Gerendási Eszter, Kenesei Zsanett, Kriván Berta, Perjés Fanni, Dani Áron, Csere Gáspár, Pernesz Zsófia, Pásztor Mercédesz, Csuhai Péter és a középtávfutó Balog Evelin emelkednek ki. Napjainkban a BEAC legjobb atlétái pedig Ohn Kinga, Heffner Hédi, Perjés Fanni, Jánosi Lilla, Molnár Valéria és Széll Gyöngyi. Ők mindannyian magyar bajnoki címmel rendelkeznek, a 4x800m-es váltó- illetve a 10km-es magyar csapat bajnoki címeik végett. Férfi oldalról pedig a BEAC család magyar bajnok versenyzői Csere Gáspár, Dani Áron, Farkas Dárius és Csontos Imre. A Riói olimpikonunk Gáspár, és Áron jelenleg is a magyar válogatottat erősítik. Fiatal, tehetséges utánpótlás magyar bajnokaink pedig Gera Nándor, Koch Domonkos és Koch Ágoston.